Telefon történelem

 A minap Facebook-on ismét felröppent és egyre népszerűbbé vált a "Kinek milyen volt az első mobiltelefonja" kérdéskör. Ezek minden alkalommal kellemes nosztalgikus érzéseket váltanak ki belőlem, ennek okán döntöttem úgy, hogy megírom ezt a bejegyzést kicsit tartalmasabban körbe járva a kérdést. 

Én nem csak az első telefonomról szeretnék írni, hanem az eddigi összes készülékemről, ami nem annyira lehetetlen feladat, hiszen nem az "évente új telót veszek" típusba tartozom. 

Nálam általában 1-1 telefon addig van használatban, amíg működőképes vagy olyan hibája nem lesz, ami nagyban megnehezíti a használatát.

De mivel is kezdtem a "mobilos" pályafutásomat? Még Általános iskolás voltam (13-14 éves), amikor az első telefonom egy Nokia 2110-es lett, amit kaptam egy ismerősömtől. 

Nem sokáig volt nálam, mert az egyik rokonunk régóta szeretett volna egy olyan telefont, így cseréltünk és onnantól egy Ericcson GH 197-as telefonom volt néhány hónapig.

Ez a telefon több szempontból is érdekes volt. Egyrészt, mert ez volt az első telefon, amit hosszabb ideig használtam. Érdekessége volt, hogy az oldalán volt egy felhajtható antenna a jobb vételi minőség érdekében. Ebbe a készülékbe még klasszikus Telefonkártya méretű (mint a Bankkártya) SIM kártya kellett, amit alul kellett becsúsztatni.  A Telefon töltője egy "Dokkoló" volt. Illetve, amit nagyon szerettem benne, az a felső részén található "állapotjelző" LED volt, ami ha a telefon hálózaton volt (régen még ez se volt mindig evidens :D) akkor időnként Zöld színnel felvillant, ha SMS jött, akkor, ha jól emlékszem narancssárgán vagy pirosan villant fel, de ebben már nem vagyok biztos, csak a zöld-ben :) 

A következő telefonom, egyben az első, amint már én vásároltam saját pénzből és "telefon szolgáltatótól" (Pannon GSM), az egy Motorola T191-es telefon volt.

Ezt a telefont is nagyon szerettem, mert kicsi volt, akkoriban az volt a menő, minél kisebb volt 1-1 készülék a korábbi téglákhoz képest. Ebben az időszakban nagy divat volt a Nokia 3210-es és 3310-es típus, nagyjából minden 3. embernek olyan volt, én ezért sem akartam olyat venni, mert nem szerettem a "tömegtermékeket". Addig használtam, amíg végül nem kapcsolt be.

Következő telefonom az első igazi kedvencem lett, egy SAMSUNG SGH R210

Amiket nagyon szerettem ebben a telefonban, az többek között a KÉK kijelző háttérvilágítás volt! Egyrészt a kedvenc színem a kék, másrészt addig minden telefonnak a már unalmas zöld megvilágítása volt, így ettől sokkal különcebbnek tűnt ez a telefon. A Másik nagy kedvencem a felső részen látható többszínű LED volt. A Telefonkönyvben 1-1 partnernek nem csak csengőhangot lehetett egyedileg beállítani, hanem LED színt is, amin villogott hívás közben, így már a LED-re nézéskor is lehetett tudni nagyjából ki hívhatja az embert, ha a kijelzőt nem is láttam még. A Színválaszték nem volt korlátlan, főbb színeket lehetett választani: Zöld, Piros, Kék és ezekből kikevert Lila és Narancssárga. Ezt a telefont nagyjából 2 évig használtam, amikor is jött egy nagy váltás.

Az ikertestvérem új telefon vásárlása előtt állt és akkor volt a Pannon GSM-nél egy olyan akció, hogy két készüléket lehetett elhozni 1 áráért 2 előfizetéssel. Akkor egy Nokia 6070 készüléket nézett ki, ami nekem is tetszett, így végül ezzel az ajánlattal élve megvettük a két telefont.

Ez volt az első Színes kijelzős (!!) és Belső antennás telefonom, ráadásul ennek már volt hátsó kamerája is! :D Ezt is 2-3 évig használtam, majd jött a következő készülékem, az első "Félokos" telefon, egy Nokia 5800 XpressMusic személyében, ami már Symbian rendszert használt, volt "app letöltési" lehetőség.

Ennek még nyomásérzékeny érintő kijelzője volt, egy kis pálcával kellett használni, ami a hátlap szélébe volt belecsúsztatva. Lehetett rá alkalmazásokat letölteni, de nem volt túl nagy tárhelye, így 1-2 játékon és alkalmazáson kívül mást nem tudtam rá feltenni.

Újabb 2 év után már sajnos annyira karcos lett a kijelző előtti "fólia" (nem lehetett levenni róla), hogy élvezhetetlen lett a kijelző miatta, így eljött az idő egy újabb cserére.

A Következő áldozat egy akkor Csúcskategóriába tartozó Samsung "zászlóshajó", a Samsung Galaxy S3 lett. 

Ez volt az első valóban "okostelefonom" Android alap rendszerrel és Samsungos felülettel. Imádtam az alakját, hogy nem a korábbi "kocka" vonalat követte, imádtam a kékes színét és nagy kijelzőjét, akkor szerettem meg az Android nyújtotta szabadságot. Aztán elkezdett lassulni, 2 alkalommal is szervizbe került, mert a boot logo után állandóan újraindult, míg végül az akkumulátora is púpos lett.

Ekkor jött az újabb váltás ideje, nem csak telefont, de szolgáltatót is váltottam Telekomról Vodafone-ra és vásároltam egy SONY Xperia M2-t.

Ezt a készüléket is nagyjából 2 évig használtam, addigra sajnos a mikrofonja és a hangszórója is tönkrement, így telefonálásra teljesen alkalmatlanná vált.  Ekkor jött az újabb, ismét nagy váltás.

Nem csak telefont, hanem "Rendszert" is váltottam, hátra hagyva az Android rendszer minden előnyét - és hátrányát - csatlakoztam az Almások táborához egy iPhone 6s telefonnal.

 Jelenleg is ezt a készüléket használom, immár több, mint 3 éve. Viszont már ennek is kezd gyengélkedni a mikrofonja, a hangszórója kuka és néha Headsettel se tudok rajta beszélni, mert úgy se hallja a másik fél amit mondok. Ennek okán ismét érik az újabb készülékcsere, jelenlegi "kiszemeltem" ismét egy Almás telefon, az iPhone SE (2020). Aztán majd meglátjuk lesz-e belőle valami, vagy végül egy középkategóriás Android telefonra váltok majd. Amint ez kiderül arról is fogok írni egy bejegyzést.

Ahogy látható eddigi életem során mindössze 9 telefonom volt, a következő lesz a "jubileumi 10." :) Használtam többféle rendszert (Buta telefon, Symbian, Android, iOS), így azt hiszem minden téren van tapasztalatom. A Rendeszerek közül stabilitás szempontjából az iOS a nyerő nálam, ezért is tervezem a következő telefonomat is almás logóval ellátva.